Mert hülye azért nem vagyok...

Vagy egy kicsit talán mégis…

Szóval az történt, hogy kitaláltam, hogy sütök valamit. Mármint hogy sütit sütök. Eredendően barackosat szerettem volna, valami piskótát, de ma annyira megihletett a citrom illata, hogy inkább citromos túrótorta lesz.

Eddig egyedül még csak sajttortát csináltam, de az nem túl nehéz. Annak a receptjében nincsenek olyanok, hogy keményre verem a tojásfehérjét, meg egy kis vajban megfuttatom, meg zselatin is kell a krémbe. Az hogy felverem a tojást meg a tejszínt, az egy dolog, na de ha nincs is habverőm? Meg mi az hogy megfuttatom? És az étkezési zselatin az ugyanaz, mint a tortazselé? Vagy most akkor melyik is kell? És mióta tud apu egyáltalán sütni?

Szóval elhatároztuk magunkat. Veszünk habverőt, már hogy olyan igazi robotgépet. El is mentünk a Media Marktba, de ez a hely olyan a pasim számára, mint nekem a pláza. Nem akarok ugyan semmit venni, de azért muszáj végignézegetnem az összes kirakatot, esetleg még fel is próbálgatok ezt azt. Szóval célirányosan végignéztük az összes gáztűzhelyet és sütőt és villanyrezsót és főzőlapot, átszaladtunk a mikrohullámú sütőkön, grilleken, mosogatógépeken, mosógépeken, csak mert olyan nagy boci szemekkel kérte, hogy hadd nézzük meg a tévéket. Alig 20 perc nézelődés után eljutottunk a tv-kig… Persze olimpia ment…3D-ben… Miután megunta, végre eljutottunk félútig, már ami a habverőket illeti. Közben megnéztük a hajsütővasakat is, meg persze a mérlegeket sem hagytuk ki. Végre eljutottunk a habverőkig. Volt kb. 10 fajta sima, meg még vagy 10, ami rögtön keverőtállal volt. Na itt egy kicsit összezavarodtam. Én csak akartam valamit, ami a tojásaimból, mármint tyúktojásokból kemény habot csinál. Na de azért manapság egy műszaki cikkből senki sem meri megvenni a legolcsóbbat, mert a tuti gagyi. Na de hogy válasszak 5 hasonló árú közül? Segít a tojásokon, ha 400 W-tal csapatom őket a 300 helyett? Egyáltalán érzik a különbséget?

Feladtam. Kérem a közönség segítségét, felezzük le, majd felhívnám anyut is, ha lehet.

Kisidő múlva jött egy eladó hölgy segíteni. Na de most mégis mit kérdezzünk tőle? Mert ha megkérdezem, hogy akkor ez itt jó-e nekünk, mit fog mondani? Igen. Na ezzel nem lennénk előrébb. Kérdezzem meg melyik a jobb? Nyilván a drágább, meg amelyik műszaki jellemzésén nagyobb számok vannak, nem? Végül sikerült választanunk: egy középárkategóriásat, amit létezik úgy is, hogy csak maga a gép, meg úgy is hogy keverőtál is van hozzá. Meglepő mód keverőtállal olcsóbb is. Úgyhogy akkor azt választottuk. Teljesítményileg majdhogynem a legjobbat találtuk meg, valamiért a drágábbak gyengébbek, kivéve, ami 15xös áron van. Na az aztán profi lehet. De azt mondta, hogy megbirkózik egy pizza tésztával is. Az meg gondolom ezek szerint komoly teljesítmény. Anyu szokott pizzát csinálni otthon, de eddig nem gondoltam bele, hogy ez átlagon felüli dolog. Már ezt is tudom. A lényeg a lényeg, döntöttünk. Na de csak nem cipeljük magunkkal, hiszen még a fél boltot át kell mazsoláznunk, hiszen hátra vannak még a notebookok, táblagépek, fényképezők…stb. Tablet téren egészen kiműveltem magam. Már véleményem is van, ez a nem semmi. Aztán jöttek a fülhallgatók. Szerettem volna venni múltkor egy ilyen nagy bumpszli fülhallgatót, filmet nézni a laptopomhoz, mert a hangszórói kezdik felmondani a szolgálatot. Mert az Ipodomhoz bedugós fülesem van, de azért az egy 1,5 órás filmnél kicsit kényelmetlen, ezért gondoltam veszek olyan nagyot, amilyen volt a bátyámnak még vagy 10 évvel ezelőtt. Ja, a bátyám dj. Szóval akkor neki logikusan elég komoly fejhallgatója van. Na ebbe akkor nem gondoltam bele, és meglepődtem, hogy a rászánt összeg 3-szorosába kerül a legolcsóbb, ami még csak nem is olyan, és persze nem is tetszik, és még csak nem is kényelmes. Na de ma! Ma valami csoda akció folytán megtaláltam a nekem megfelelőt, ráadásul fehér!!! Szóval felpróbáltam, mert persze okosan a fülhallgató osztályra tettek ki tükröket is, hogy lássuk hogy áll. Kényelmes. Kiválasztottam a legszebb dobozt, és többet nem engedtem el. Utána már nem sokat mászkáltunk, hiszen megvolt a kincs! Úgyhogy egy-két citromfacsaró és kávégép után már sorba is álltunk a kasszánál. Jaj, alig várom, hogy felavathassam. Aztán mentünk fikuszt venni, mert az én párocskám már hónapok óta csak egy Ficus Benjaminat szeretne, és ezt sokkal sűrűbben mondogatta azok után, hogy mondtam, hogy idegesít a Benjamina szó, úgyhogy nem tehettem mást, mentünk bokrot venni. A harmadik helyen meg is találtuk Őfelségét. Mert, hogy ez lett a neve. Persze vettünk hozzá szép kaspót is, meg amit kell. Aztán irány a közért, lekvárért, meg a többiért, ami a sütihez kell, és aztán végre haza.  Persze csak a lekvárt felejtettük el. Úgyhogy később visszamentünk érte. Addigra persze már bezárt a bolt. Úgyhogy átmentünk egy másik üzletbe. Szereztünk lekvárt. Minden megvan a sütihez. Pedig nem volt bevásárló listám, csak úgy emlékezetből próbáltam felidézni az összetevőket. Szóval akkor sütésre fel! Már csak egy gond van: elfelejtettük a habverőt megvenni!  Pedig úgy koncentráltunk, hogy ha körbesétáltunk, visszamegyünk érte. De már mindegy. Talán ha elég gyorsan keverem a tojást, kivételesen lesz olyan jófej, hogy hab lesz a kedvemért. Remélem… Asszem holnap is megyünk a Média Marktba…. Mert hülye azért nem vagyok…pfff…na mindegy.