Beszámoló: A Meglepetés szerkesztőségében jártam

Most kicsit olyannak érzem magam, mint egy aprócska hegyi patak. Hiába a kiránduló gyerekek, akik kövekkel, ágakkal, levelekkel próbálnak gátat építeni, a víz mindig talál magának utat, ahol tovább folyhat.

Így vagyok én is a modellkedéssel. Bár sosem lesz belőlem modell, folyamatosan próbálom meglelni azokat a lehetőségeket, ahol néhány percre vagy akár órára megtapasztalhatom, hogy milyen lehet modellnek lenni.

Az élmények csúcsa ebből a szempontból a Meglepetés fotózása volt, ahol nem egy olvasói levél kapcsán jelentem meg, ahol csak beküldeni kellett egy fotót, vagy ahol egyetlen képet készítettek, mint egy nyereményjáték nyertese, hanem itt már tényleg csak egy lépcsőfok választott el az igazi modellkedéstől. Az az egy lépcsőfok meg csak a pechemen múlt. Az egész ugyanis úgy kezdődött, hogy vettünk egy Meglepetés újságot, mert abban mindig jó sok keresztrejtvény van, és már olyan régen nem nyertünk semmit anyuval, hogy már  idejét éreztük. Aztán ahogy átlapoztuk az újságot, divat ötleteket láttunk, aminek a középpontjában a színes harisnyák álltak. Megnéztük jobban a fotókat, és az tűnt fel, hogy minden összeállításban olyan ruhadarabokat és kiegészítőket visel a modell, amiket én magam is megvettem. Majd akkor támadt az ötlet, hogy a következő számban miért ne lehetnék én ugyanígy az újság lapjain, hiszen ez nem egy átalakítjuk cikk, ahol stílustanácsokat adnak, itt tényleg modellkednek az amatőrök. Mondanom sem kell gondolom, hogy jelentkeztem, és ki is választottak. De mint említettem azért nem vagyok ennyire szerencsés, sajnálatos módon én csak smink ötleteket fogok bemutatni, így maximum a vállam fog látszódni a képeken, meg persze az arcom, és semmi több. Persze így is izgalmas volt, hiszen 4 órán keresztül tartott a fotózás, ahol összesen 3 sminket illetve annak fázisait fotóztuk, de végre modellkednem kellett, nem csak úgy mint egy partyfotónál, hogy na akkor állj valahogy, és mosolyogj. Itt már kellett játszanom a mimikámmal és persze a kellékekkel, és úgy tűnik nem hiába vonz ez a szakma. Rengeteg hízelgő és elismerő szót kaptam mind a fotóstól mind a szerkesztőtől, mind pedig a sminkestől, hogy nagyon jól játszom az arcommal, és láthatóan élvezték, hogy milyen könnyedén lehet velem együtt dolgozni. Azért mielőtt megelégednék teljesen magammal, előbb megvárom, hogy megjelenjen a magazin, és megnézem, hogy hogy sikerültek a képek. :) 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.