Segíthetek?

Ennél tömörebb összefoglalást nem is tudnék adni erről a postról, mint a címe. Én már sokszor kibeszéltem ezt a problémát anyukámmal, de most hétvégén a párommal vetettük be magunkat A Glamour napok sűrű forgatagába, amiről egyébként később majd írok egy összefoglalót, és megmutatom a szerzeményeimet. Szóval ez az elemzés, az én kis szerelmem kedvéért készül, mert most akkora töménységben zúdult rá az eladói odafigyelés, hogy egészen kiborult rajta, és követelte a postot.

Gondolom mindenkinek ismerős a helyzet, hogy amint belépsz egy boltba, és megérinted az első ruhadarabot, máris ott terem egy eladó, aki kedvesen felajánlja a szolgálatait. Ez így önmagában nem annyira gond, akkor sem, ha minden boltban ezzel találkozunk, bár én jobb szeretem, ha akkor vannak ott, amikor segítség kell, és nem akkor amikor nyugodtan szeretném végigbogarászni a készletet. De most valahogy ezen a hétvégén minden üzlet olyan volt, mintha bedobtak volna egy gömbakváriumba egy csapat aranyhal közé. Egy átlagos méretű boltban, mint amilyen egy Orsay vagy Takko, Pimkie próbálás előtt kb. 5 percig nézelődünk. Na ez az 5 perc alatt mind a 6 eladó odajött hozzánk, és elmondta a jól betanult szöveget, hogy „Ha segítség kell, szóljatok nyugodtan!”. Majd amikor végre mind a 6 eladóval találkoztunk már, körbeértek, pont mint az aranyhalak az akváriumban, ahol törlődik a memóriájuk, és kezdték elölről. Persze a próbafülkénél ismét 4x hallgattuk meg, hogy „Ha nem jó a méret, szóljatok!”. És aztán a Claires, ahol minden egyes alkalommal odajön hozzánk valaki, egy 1,5 perces monológgal, aminek a keretein belül ránk sóz egy kosarat, majd felvilágosít az aktuális akcióról, amit isten bizony már 5. hónapja nem változtattak meg, és aztán ha netán véletlenül válaszolsz a mit is keresel kérdésre, még segíteni is próbál. Azzal meg a világból ki lehet kergetni, amikor az eladó jobban tudja, hogy mire van szükségem, mint én. Egészen konkrétan színmintával mászkálunk már 2 hete, hogy a gólyabáli kiegészítőim színben passzoljanak a párom ingéhez. Nem könnyű a feladat, de persze az eladó szerint az a néhány árnyalat különbség nem számít, hiszen úgysem egy emberen lesz az ing és a kiegészítő is. Ha neki nem számít, akkor inkább ne is segítsen. Hiszen rajtam az övem a fülbevalóm a karkötőm és nyakláncom is kék lesz. Ha mindegyik eltér egymástól 1-2 árnyalattal, akkor már nem harmonikus lesz az összeállítás, hanem zavaró. Aztán a Konkurencia a másik fele. 4-es harisnyát  hordok, de ha kapni 5-öst, akkor inkább azt. Hosszú lábaim vannak, alig 42es a lábfejem, ami megint csak rengeteget felvesz és még csak nádszál karcsú sem vagyok. Összhatásában persze nem vagyok akkora, mint akikre terveztél az 5-ös harisnyákat, de ha egyszer évek óta ebben a testben élek, ő meg most lát először, miért kényszerít rá, hogy elmagyarázzam, és bebizonyítsam, hogy igenis nagyobb és kövérebb vagyok, mintsem hogy beleférjek egy 3-as harisnyába. Az icipici butikokba meg már be se merek menni, mert egyrészt kinéznek onnan, hogy mit képzelek a 40-42-es méretemmel, hogy be merek oda menni, mikor az S-esnél nagyobb méreteket már a  moletti boltokban kell keresni, arról nem is beszélve, hogy ha netán véletlenül mégis arra vetemednék, hogy felpróbálnék valamit, meg kéne magyaráznom kellő udvariassággal, hogy miért is nem akarom megvenni a felpróbált darabot, azt meg elképzelni sem tudom, hogy rögtön 6 felsőt is felkapjak, mint más nagyobb boltokban, ahol nem 3-an figyelik, hogy mihez érek hozzá. Az a kérdés meg főleg kikészít, hogy van-e elképzelésem, hogy mit szeretnék. Na vajon egy harisnya vagy sportcipő boltban mit akarhot, Big Macet kólával? De azért hogy kicsit enyhítsek a bűnükön, tisztában vagyok vele, hogy nekik munkaköri előírás, hogy mindenkit meg kell szólítaniuk. Sőt, van ahol azt is megmondják, hogy mit kell kérdezniük, nem szabad ugyanis a segíthetek szót használniuk, mert úgy egy egyszerű nemmel lerázzák őket, nekik csak afelől szabad érdeklődniük, hogy van-e valami konkrét elképzelés, hogy mit keresek. De ebben a boltban legalább van időkorlát, hogy nem szabad letámadni senkit sem azonnal, csak 3 perc elteltével. De őszintén szólva nem értem ezt az előírást. Akik ezeket a protokollokat kitalálják, nem szoktak vásárolni? Őket nem idegesítik az eladók, akik folyamatosan zaklatják őt vásárlás közben? El nem tudom képzelni, hogy van olyan ember, aki ezt úgy  könyveli el, hogy milyen kedvesek és segítőkészek ezek az alkalmazottak, az egyszerű bosszankodás helyett.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.