Normafa

 Volt már veletek olyan, hogy sétáltatok valahol, és beléd nyilalt a kérdés, hogy vajon miért is ezt a nevet kapta a hely, és hogy mit is jelent valójában? Normafánál biztosan voltatok már, de legalábbis hallottatok róla. A napokban sétáltam arra, anyukámmal. Ő gombát keresett, én meg gesztenyét, makkot szedegettem. Aztán szöget ütött a fejembe: addig értem, hogy fa, de mi az a norma? Ha vannak norma fák, milyen a normától eltérő?! Erre anyu azt mondta, hogy nagyon régen volt egy színdarab, aminek norma volt a címe, és arról neveztek el itt egy fát. A fa azóta már nincs meg, de van helyette emléktábla. A táblát pont elkerültük, így hát fogtam magam és utána olvastam. Anyu jó helyen tapogatózott, na de azért kezdjük a történet elején:

A Normafa eredetileg Viharbükk nevet viselte. A Budai-hegység keleti peremének tisztásán egy terebélyes öreg bükk állt, mely alatt a mondák szerint még Mátyás király is megpihent. A fát többször is villámcsapás érte, és1927. június 19-én egy villám végleg elpusztította.

A fa arról kapta nevét, hogy a Nemzeti Színház tagjainak igen kedvelt kirándulóhelye volt. A színészek játékszüneti napokon – „norma nap”-okon, amikor vallási okokból tilos volt játszaniuk – ide jártak pihenni, és egy alkalommal, 1840-ben a színház akkor már ismert színésznője, Schodelné Klein Rozália itt elénekelte Bellini Norma című operájának nagyáriáját. Ennek az emlékét őrzi a Normafa elnevezés. Eredetileg Viharbükk volt a fa neve.

A fatörzs csonkját a főváros konzerválni szerette volna, ezért a Margit-szigeti artézi forrás vízesése alá helyezték, hogy a meszes víz azt majd bevonja, és tartósítsa. Sajnos a torzó ennek ellenére elkorhadt.

1906-ban Glück Frigyes kezdeményezésére – ma is látható – emlékoszlopokat helyeztek el, rajtuk Halmos János polgármester és Márkus József főpolgármester domborműves portréjával. Az alkotó: Ifj. Pelzman Frigyes volt.

A Budapesti Művész és Opera Sportkör 1962-ben újabb tölgyfákat ültettetett, és 1967-ben emléktáblát is emelt. Az emléktáblán a Normafa története és Devecseri Gábor pár soros verse olvasható.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.