Sorozat ajánló - kisgyermekes családoknak

Nemrégiben fejeztem be a Hetedik mennyország című sorozat nézését. Ez volt a hetedik legtovább tartó sorozat, amelyet a The CW Television Network valaha is műsorára tűzött.

11. évadot élt meg, bár eredetileg csak 10 évadra tervezték. A 10. évad végén nagyon szép záró rész volt, majd talán a 11. felénél ismét. Azt az egy részt leszámítva a 11. évadot már kár volt erőltetni. Sokkal gyengébb volt az azt megelőző 10-nél.

Aki nem ismerné a sorozatot: egy protestáns lelkész családjának életét meséli el egy fiktív városban, Glen 

Oakban, Kaliforniában. A sorozat elején a családban öt gyermek van: (Matt, Mary, Lucy, Simon, és Ruthie), de a harmadik évadban, Annie ikreket szül, Sam és David.

Minden egyes epizód egy erkölcsi tanulsággal vagy vitatható témával foglalkozik, amelyben a család közvetlenül vagy közvetve érintett. A sorozat elején jobban érzékelhető ez, kicsit talán szájbarágósnak is hathat felnőttként, azonban nekem pont ez tetszik. Én szívesen ültetném le a kisiskolás gyerekemet minden este a tv elé, és nézetném vele a sorozatot. Az alapvető értékeket hangsúlyozza, megtanít arra, hogy mi a rossz és mi a jó, és hogy még a jó ügy érdekében is rossz döntés hazudni. Ahogy cseperedne a gyerkőcöm, úgy lenne egyre gördülékenyebb a történet is, kevésbé kihegyezve egy-egy erkölcsi tanításra, és egyre inkább szappanopera jellegűvé válna, és csak néhány részenként bukkan fel újra egy-egy „tanítás”. Ez a sorozat olyan igazán szívet melengetően és egyben irreálisan habos rózsaszín. Valahogy úgy érezzük, hogy szegény gyerekek semmi rosszat nem tesznek, mégis mindig büntetésben vannak, és közben arra gondolunk, hogy hol tartanak már a mai fiatalok. A sorozatbéli gyerekeket inkább jutalmazni kéne, hogy csak ennyi „gond” van velük. Másrészről a mai sorozatok, bár én is nézem, és szeretem őket, de folyamatosan televan káromkodással, droggal, alkohollal, szexszel, meglepetés szerű terhességekkel, titkos viszonyokkal…stb. Na de hol az átmenet? Mégsem lehet az, hogy ha 8 évesen a gyerek kinőtt a Micimackóból, akkor utána leültetem 10 évesen Kaliforgiát nézni. Valahogy nincsenek igazán családi sorozatok, mert ami nem mese, az valahogy már mind a felnőtteknek szól, akkor is ha nincsenek benne olyan dolgok, ami miatt 18-as karikát kéne kitenni. Gondolok itt egy Jóbarátokra például, mert hát az sem egy általános iskola alsó tagozatosának való műsor, legalábbis én nem hiszem, hogy nagyon élvezné. De ez a sorozat, a hetedik mennyország, legalább ez az egy átmenet megvan, és reményt kelt bennem, mint leendő szülő, hogy ha nem is teljesen tőlem, de azért megtanulja, hogy mi a jó és mi a rossz.