Képzeljétek, egyik nap mesélte anyu, hogy van egy nagy piros lepke,szerinte pávaszem, mert hogy ilyen nagy kerek mintás a szárnya, amúgy meg nem értünk hozzá) ami mindig elkíséri a közértbe. Azt mondta, hogy az utca végében ül mindig a betonon, ott vár rá, és amikor odaér akkor felreppen, kicsit cikázik körülötte, amig elér a boltba, majd amikor bevásárolt, megint ott vár rá a lepke, és visszakíséri. Szigorúan azon az egy 2-300 méter hosszú utcán. Az utca végén ugyanis egy felüljárón kell átjönni, de oda a lépcső aljánál nem merészkedik tovább a pillangó. 

Jó persze anyuval mindig ilyen csodálatos, nem mindennapi dolgok történnek, na de pár napja elkísértem a boltba. És valóban, a lépcső alján ott ült a betonon egyedül egy nagy piros lepke. Mikor közelebb értünk valóban felreppent, cikázott, és visszafele is, a kis hűséges útitársunk a felüljáróig kísért.

Azóta 2-3x is vele mentem, és csakugyan minden alkalommal ott ül ugyanaz a kis piros lepke...:)

Nevet egyelőre még nem találtunk neki, de várom az ötleteket...:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.